Nemcsak a húszéveseké a világ… a PUNK főleg nem! Mondhatnánk, mai napig ül világunk romjain a vén kujon és féktelen dobolásba kezd, ha elege van a közhelyekből, a jólfésült hazugságokból, az elegáns unalomból és az egyenlőség mítoszából. Lázadásnak indult, alternatívként él tovább: skatulyák és szlogenek nélkül. Az csak hab a tortán, hogy a földönkívüliek is ide jönnek lázadni és kiderül, totál punk-kompatibilisek. Aztán bekúszik az ötödik elem és mindent visz.
Volt egyszer egy sármos férfi, akinek tökéletesre csiszolt világa hazugságok sorozatára épült. Minden apró, közepes és nagy hazugság hódítások sokaságával és az örök ifjúság illúziójával kecsegtetett, mígnem egy napon váratlanul és kíméletlenül megérkezett a szerelem. Ezt már nem tudta lábon kihordani: gurulva száguldott végzete felé.
Hasonló a hasonlónak örül (similis simili gaudet) – tartja a latin. Ugyanakkor „az ellentétek vonzzák egymást” igazságát is számtalanszor hallotta minden szerelmes, aki hazavitte már bemutatni egy kicsit is „más” választottját.
A legendás Dolly Parton dalai alkotják a Dumplin' - Így kerek az élet filmzenéjét.
Nehéz megmondani, mitől durran be fejünkbe a szerelem és köti le az összes szabadgyököt, amivel addig bátran rendelkezhettünk. Van, amikor az egyformaság, máskor pont az ellentét vonz: a lényeg, hogy megfordít bennünk valamit ez a lassú lefolyású, univerzális mámor. Nekünk földönkívüli élmény, de milyen lehet egy földönkívülinek, aki éppen csak beteszi a lábát egy londoni külvárosba és máris belegabalyodik egy helyi srácba? Na, ez punk!
Jennifer Aniston a Dumplin' - Így kerek az élet című filmről Jimmy Kimmel Live műsorában.
